Fodor Ákos: Sose bánd...

a hang... a hangot a csend szüli meg 
és észre talán csak úgy veszed, 
ha már vele-száll, vele zeng 
szíved... 

a fényt a szem fura mágusaként 
úgy zárja keretbe a vaksötét, 
hogy élesen álljon a kép 
eléd! 

sose bánd 
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ 
csupa rész az egész, 
bánat vagy nevetés, amíg élsz, 
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz! 

míg hazaérsz, 
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén, 
vagy a lét peremén, hol a hang 
meg a fény elenyész, 
sosem árt, ami ér, sem a rossz 
sem a jó 
sose kész... 

a csend... a csendet a hang szüli meg 
és észre talán csak úgy veszed, 
ha hozzásímulsz, 
s veletart szíved 

sose bánd 
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ 
csupa rész az egész, 
bánat vagy nevetés,amíg élsz, 
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz! 

míg hazaérsz, 
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén, 
vagy a lét peremén, hol a hang 
meg a fény elenyész, 
sosem árt, ami ér, sem a rossz 
sem a jó 
sose kész. 

sose bánd 
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ 
csupa rész az egész, 
bánat vagy nevetés, 
amíg élsz, 
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!