Szabolcsi Zsóka : Körforgás

Szikra voltam, 
lánggá lettem, 
fellobogva 
lángra leltem, 
lángnyelvekkel 
ölelkeztem, 
ellobbanva 
hamu lettem. 

Hamu voltam, 
füstté válok, 
füstként felhők 
közé szállok. 
felhőhabként 
messze futok, 
esőcseppként 
hozzád hullok. 

Eső cseppje, 
ennyi voltam, 
amíg hozzád 
eljutottam. 
Arcod, tested 
megismertem, 
a talpadnál 
földdé lettem. 

Hideg földre 
mikor fekszel, 
nem tudod még, 
mit cselekszel - 
Szerelmesen 
hozzád bújva 
lobbanok fel: 
szikra újra.