Kamarás Klára: Négyszemközt

Tudod. . . Az élet így is, úgy is. . . 
Ki ne mondd. . . ! 
Csak szép legyen az út, 
és mind bolond, 
aki előre kesereg 
s azt várja, mikor jön a förgeteg. . . 
mely végleg elsodor. . . 
Most kimondom: temet. 
Múlttá tesz minden küzdést, életet. 
Megyünk. . . Megyünk a közös cél felé, 
virágok, hantok, koszorúk közé. . . 
Addig talán még lesz néhány tavasz 
másnak. . . s nekünk is, majdnem az. 
Ezer göröngyben 
botlik meg a láb, 
de a kék madár dalol valahol. . . 
Te hallod még? 

" - Tovább! Tovább!" 
Remény? Hát persze: 
Mindig van remény, 
míg tart az út, 
pedig végül mindenki odajut. . . 
tudjuk, hogy nem számít hova 
visz el a szentmihály-lova. . . 
csak míg a saját lábunkon megyünk, 
addig fontos: "hogyan?". 
Botladozunk és vándorlunk tovább 
egy kicsit sírva, kicsit boldogan. . .