Tóthárpád Ferenc: Mikulást láttam

Mikulást láttam, 
zsák volt a hátán. 
Úgy megijedtem 
krampusza láttán, 

hogy elfeledtem 
mondani néki: 
az én biciklim 
rozoga, régi. 

Képzeld, Mikulás! 
Ugrik a lánca, 
szakadt a nyerge, 
a rozsda rágja. 

Jó volna másik, 
olyan, mi csillog, 
lámpája pedig, 
ha kell, hát villog! 

Tudom, nagy a hó... 
Azért, ha lehet, 
zsákodba tedd be 
a biciklimet!