Harcos Katalin: Kincseim

Nincs semmim, mégis gazdag vagyok 
mert enyém a végtelen, kékszínű ég, 
amelyből két szemed rám mosolyog, 
felidézve a tiszta tenger színét. 

Enyém a napfény is , mely rám ragyog, 
sugárkezével forrón átölel 
bearanyozva minden új napot, 
hisz minden nap új reménnyel jön el. 

Enyém a Hold, mely lopva rám nevet 
álmokat hozó sápadt éjeken, 
amikor halkan suttogom neved, 
s karodban ringatsz álomréteken.