Buda Ferenc: Hóesés

Szürkeszemű szelid este 
ereszkedik a szívemre. 

Szürkeszemű szelid éjjel 
elmegyek nincsen-reménnyel. 

Elmegyek, hisz úgysem bánod, 
úgysem voltam, csak barátod. 
S egyszer úgyis el kell menni. 

Szerettelek és szeretlek. 
Akarod, hát elfeledlek. 
Elfeledlek, de megtartlak 
régi szépnek, minden jónak. 
Ami jó volt, nagyon jó volt; 
de szíveden fehér hó volt. 
Fehér hóba beleestem, 
nem tudtam, hogy feneketlen. 
Nem tudtam, hogy ilyen forró 

a fehér hó, a fehér hó..