Sárai Andrea: Azt a holnapot

Istentelen gonosz világban élünk, 
Minden nap remegünk, és félünk, 
Hogy, mit hoz majd a holnap? 
Mikor felébredünk, törjük az agyunkat, 
Mit is adjunk enni, éhes családunknak, 
Hogy, mit hoz majd a holnap? 

Ezt kérdem én, minden nap az égtől, 
Ezt kérdem én, a hiú reménytől, 
Hogy, mit hoz majd a holnap? 
Hoz-e nékünk fényt, és meleget, 
Hoz-e nékünk gazdagságot eleget, 
Ilyen lesz majd a holnap? 

Megszűnik a bánat és a fájdalom, 
A szegénységet felváltja a vígalom, 
Az örök gondtalanság! 
Így élem meg lelkemben a holnapot, 
Ettől vagyok olyan boldog, 
Amilyen vagyok, mert én még hiszem, 
Igen, én hiszem, elérjük még azt a holnapot!