Nyiraty Gábor: A szeretet lángja

Ha a világot nézed, 
hatalmasnak látod, 
De ha a világ néz téged, 
csupán törpének látszol. 
Kicsi szívnek, mely csendben dobog, 
de míg a mélyén a szeretet lobog, 
s apró lángja olykor tűzre lobban, 
Addig a világ is odafigyel kicsit jobban, 
ahogy parazsai hamuvá válnak sorban. 

S ezek az apró fellángolások, 
mint délibáb a Hortobágyon, 
elhitetik, hogy van tovább, 
S bármikor újjá élheted a csodát. 
Kell, igen kell a szeretet! 
Sose hagyd, hogy kialudjon szívedben, 
mert ha már nem lesz, ki megfogja kezedet, 
Akkor döbbensz csak rá, 
mindened elveszett.