2011. december 29., csütörtök

Reményik Sándor: Nincs enyhe szó


Nincs enyhe szó, nincs simogatás annyi, 
Hogy elborítsa egy ütés nyomát; 
Hogy feledtessen egyetlen göröngyöt: 
Nincs a világon annyi simaság. 

Nincs erdőn, tengeren oly nyugalom, 
Nem jó évek során oly csendes óra, 
Hogy fölriadni ne tudnánk belőle 
Egy emlék-harang-kondulóra. 

Hol mérgezett, fekete vér szivárog, 
Nincs annyi gyolcs, mely betömné a rést, 
S a sértett szív, hogy csak azért is fájjon, 
Letépi mindig-újból a kötést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése