Szabolcsi Zsóka: Változatok a csendre

Valaki megszólalt, és a csend 
apró szilánkokra hullott. 
Most óvatosan lépkedünk, 
Nehogy megsebezzenek 

az éles szavak. 

Napfény, ne nézz rám, 
szellő, ne simogass, 
patak, ne dalolj nekem... 
ma néma vagyok, 
csendem keresem... 

.... s belémhasít a némaság. 
Tört szív reccsen fagyos éjben. 
Ki nem mondott szavak szállnak 
örökké tétova égen.

Néma tisztaság. 
Betűk helye papíron: 
Fehéren fehér.