Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán, 
Ím a kérdés felmerült: 
Hogy milyen nyelv ez a magyar, 
Európába hogy került? 

Elmeséltem, ahogy tudtam, 
Mire képes a magyar. 
Elmondtam, hogy sok-sok rag van, 
S hogy némelyik mit takar, 

És a szókincsben mi rejlik, 
A rengeteg árnyalat, 
Példaként vegyük csak itt: 
Ember, állat hogy halad? 

Elmondtam, hogy mikor járunk, 
Mikor mondom, hogy megyek. 
Részeg, hogy dülöngél nálunk, 
S milyen, ha csak lépdelek. 

Miért mondom, hogy botorkál 
Gyalogol, vagy kódorog, 
S a sétáló szerelmespár, 
Miért éppen andalog? 

A vaddisznó, hogy ha rohan, 
Nem üget, de csörtet - és 
Bár alakra majdnem olyan 
Miért más a törtetés? 

Mondtam volna még azt is hát, 
Aki fut, mért nem lohol? 
Mért nem vág, ki mezon átvág, 
De tán vágtat valahol. 

Aki tipeg, mért nem libeg, 
S ez épp úgy nem lebegés, 
Minthogy nem csak sánta biceg, 
S hebegés nem rebegés! 

Mit tesz a ló, ha poroszkál, 
Vagy pedig, ha vágtázik? 
És a kuvasz, ha somfordál, 
Avagy akár bóklászik. 

Lábát szedi, aki kitér, 
A riadt őz elszökell. 
Nem ront be az, aki betér . . . 
Más nyelven, hogy mondjam el? 

Jó lett volna szemléltetni, 
Botladozó, mint halad, 
Avagy milyen őgyelegni? 
Egy szó - egy kép - egy zamat! 

Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'? 
Száguldó hová szalad? 
Ki vánszorog, mért nem kószál? 
S aki kullog, hol marad? 

Bandukoló mért nem baktat? 
És ha motyog, mit kotyog, 
Aki koslat, avagy kaptat, 
Avagy császkál és totyog? 

Nem csak árnyék, aki suhan, 
S nem csak a jármű robog, 
Nem csak az áradat rohan, 
S nem csak a kocsi kocog. 

Aki cselleng, nem csatangol, 
Ki 'beslisszol' elinal, 
Nem 'battyog' az, ki bitangol, 
Ha mégis: a mese csal! 

Hogy a kutya lopakodik, 
Sompolyog, majd meglapul, 
S ha ráförmedsz, elkotródik. 
Hogy mondjam ezt olaszul? 

Másik, erre settenkedik, 
Sündörög, majd elterül. 
Ráripakodsz, eloldalog, 
Hogy mondjam ezt németül? 

Egy csavargó itt kóborol, 
Lézeng, ődöng, csavarog, 
Lődörög, majd elvándorol, 
S többé már nem zavarog. 

Ám egy másik itt tekereg, 
Elárulja kósza nesz 
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .. 
Franciául, hogy van ez? 

S hogy a tömeg mért özönlik, 
Mikor tódul, vagy vonul, 
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, 
Hogy mondjam ezt angolul? 

Aki surran, mért nem oson, 
Vagy miért nem lépeget? 
Mindezt csak magyarul tudom, 
S tán csak magyarul lehet. . .!