Donászy Magda: Télapó érkezése

1. Megérkeztem Tél országból, 
kisgyerekek: -Jó napot! 
Tudom, nagyon vártátok már, 
hogy múljanak a napok. 
Siettem is tihozzátok 
csengős szánon, szaporán. 
Szikrát szórt a szarvas talpa, 
úgy suhant az út porán. 
Fürge lába belefáradt. 
Messzi van a mesevár. 
Túl az ezer jéghegyerdőn, 
hová sosem ér a nyár. 

2. Ott van az én széllel-bélelt, 
hóból épült palotám. 
A kemény fagy jégvirágot 
zúzmaráz az ablakán. 
Van egy kicsiny toronyszobám. 
Benne furcsa műszerek. 
Világhírű messzelátóm 
jég-üvegén hókeret. 
Ha én abba betekintek, 
-higgyétek el nem csoda- 
akármilyen messze laktok, 
mégis ellátok oda. 

3. Hol, mit láttam, nagy könyvembe 
minden este beírom. 
Megtelt könyvem sok-sok lapja, 
elfogyott a papírom. 
Tudjátok, hogy rádiómnak 
a világon párja nincs? 
Csönddel bélelt palotámban 
valóságos drága kincs. 
Ha gyermekek énekelnek, 
a szívemhez szól a dal, 
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén, 
hanem újra fiatal. 

4. Tip-top, tip-top! Körbejárok 
az üveghegy tetején, 
amikor a messzeségből 
víg dalotok száll felém. 
Ha a táncban elfáradtam, 
megpödröm a bajuszom, 
bebújok a hóágyamba, 
nyújtózkodom, aluszom. 
Mikor aztán felébredek, 
ajándékot keresek 
Piros almát, aranydiót, 
feketemák-szemeket. 

5. Feneketlen zsákom mélyin 
citrom-narancs is akad, 
osszátok szét gerezdenként, 
veszekedni nem szabad! 
Kedvetekért jövőre is 
telitömöm zsákomat, 
ezer évig megtartom még 
ezt a jó szokásomat. 
Búcsúzóul daloljatok. 
Integessen kezetek. 
Hó szarvasom az udvaron 
pihenhetett eleget. 

6. Holnap már a mesehegyről 
tekint ide Télapó! 
Küldjek erre hófelhőket? 
Örültök, ha hull a hó? 
Frissen esett pihe hóban 
hó csatázni sem tilos. 
Attól lesz majd jobb az étvágy, 
s az arcotok szép piros. 
Na most rajta! Repülj szánom! 
Hó szarvasom! Hoppla-hopp! 
Kisgyerekek jó étvágyat, 
mindenkinek jó napot!