Donászy Magda: Hallgat a nagy erdő

Hallgat a nagy erdő. 
Lomb, levél nincs rajta. 
Fázó kopárságát 
hópihe takarja. 
Hópihe takarja, 
védi, altatgatja, 
tavaszról álmodik 
ága-boga, gallya. 

Csak a tűlevelű 
fenyők üde zöldje 
virraszt, hóban-fagyban. 
Színt hímez a földre. 
Színt hímez a földre: 
mind frissebb, vidámabb. 
Valami nagy titka 
van a fenyőfának. 

Toboza csöndesebb, 
mint a madár szárnya. 
Mintha csillag hullna, 
mintha lepke szállna. 
Mintha lepke szállna 
- Szirom a rózsáról - 
hangtalan száll a hír 
fenyők tobozáról. 

- Készüljetek fenyők! 
Ha virrad a holnap, 
vigyetek örömhírt 
kicsiknek, nagyoknak. 
Kicsiknek, nagyoknak, 
országnak, világnak: 
- Jövendőnk békéjét. - 
Népek erre várnak.