Simon Katalin: A falevél halála

Zizzenő falevél 
Sápadtan földet ér. 
A szél ölébe kapja, 
Gyöngéden ringatja. 

Aztán táncra kelnek, 
Szédülten keringnek. 
Pirul a falevél, 
Fülébe súg a szél. 

Ám a tánc véget ér, 
Bohó az őszi szél... 
Földre hull a levél, 
Temetője a tél.