Bozzay Margit: Talán

Égnek a lelkemben gyönyörű szavak 
És nem tudom papírra vetni őket... 
Ott bent még szikráznak, tűzzel égnek, 
S mire lassan napvilágra érnek, 
Tüzes üszök meg hamu lesz csupán... 

Elámulok a nagy színes csodán 
Ami ott belül, büszke lánggal ég... 
Ha volna szóm - talán - megértenéd; 
Így minden lassú, néma lángra gyúl, 
Ég... ég... szó nélkül oltatlanul...