Simon Katalin: A falevél halála

Zizzenő falevél
Sápadtan földet ér.
A szél ölébe kapja,
Gyöngéden ringatja.

Aztán táncra kelnek,
Szédülten keringnek.
Pirul a falevél,
Fülébe súg a szél.

Ám a tánc véget ér,
Bohó az őszi szél...
Földre hull a levél,
Temetője a tél.