Csabai Lajos: Ha majd kint nyugszom...

Ha majd kint nyugszom a fűz alatt, 
Ne hozz majd drága koszorút nekem! 
Az ezer virágú krizantémok 
Nem segítenek már szívemen. 

Hiába mennek mások ezer virággal, 
Jön a november, s elfagy mind. 
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel! 
Nem lesz könnyebb a föld odakint. 

Könnyebb csak lelkiismeretük lesz, 
Mely hordja a vissza nem vont szavakat, 
S százszor elmondják majd: köszönöm, 
Mit szemükbe mondani nem tudtak. 

A bántó szavaknak léleksebei 
Millió virággal nem gyógyíthatók, 
Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el, 
Azok az órák vissza nem hozhatók. 

Te ne légy köztük! Ha szívedben 
Az őszben emlékek szép virága kél. 
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban, 
Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!